A kis Michael

Kezdem megszokni itt az eletet, az embereket. Most mar nem huzom fel magam olyan konnyen. Tudom mi az, amit meg megtehetek es mi az ami mar sok. Nem eroltetjuk meg magunkat a Zsuzsaval takaritas szempontjabol, mindent pont annyira csinalunk meg, hogy nekik megfeleljen. Nem torodnek sem velunk, sem azzal, hogy milyen munkat vegzunk. A heten volt, amikor este 9-kor vegeztunk, ket nap pedig 8 korul. Persze semmi koszonet ezert. Nem is tajekoztattak elore, hogy meg is majd mit kell csinalnunk meg, hogy keszuljunk fel a hosszab napokra. Persze minden nap reggel 7-kor kezdtunk es szombaton is dolgoztunk. Az elmult napokban a gyerekeknek un. hosszu ejszakajuk volt itt, azert kellett nekunk is tovabb dolgozni. A gyerekek biztos elveztek: karaokizhattak es filmet neztek. Egy vigjatek volt Adam Sandlerrel.

De ami fontosabb es itt tortenik a taborban.:-) Mindig van egy kis idonk, hogy az ovisokkal legyunk. Nekik akkor mindig ebedido van. A sracok mind tunderiek, az elso napokban mindennap megkerdeztek a nevunket, de mostmar tudjak. Ha az uton talkozunk kiabalnak nekunk, hogy szia Zsuzsa vagy Szidi. Van koztuk egy magyar kis srac is. Michealnek hivjak es 3 eves. O a legedesebb, a leghelyesebb az osszes ovis kozul. Szerintem mindenki kedvence o. Szoke, gyonyoru kek szemekkel, aki egy kicsit felenk, de egy tunder. Az anyukaja magyar es szerintunk a vezetekneve alapjan az apukaja orosz lehet. Kedden a Zsuzsa veletlenul mar talalkozott az anyukajaval es beszelt is egy par szot vele. Ezek utan en mar alig vartam a szerdat, hogy en is talkozhassak vele. Szerdan itt jart minden ovis szulo, mert nyiltnap volt a taborban. Es igen en is beszelgettem a Noemivel (Michael anyukaja) egy par szot. Nagyon kedves es szimpatikus volt. Elarulta, hogy van mar kis tesoja is a Michealnek. Annyira felvillanyozta ez az esemeny a napomat, utana minden konnyebb volt. A kis srachoz magyarul, oroszul es angolul is beszelnek. Ezt csak onnan tudjuk, hogy az ovo nenik hallottak, hogy oroszul is beszelt hozza a Noemi.
Amugy nekunk az ovo nenik mondtak meg az elso nap, hogy a Micheal is magyar es nyugodtan probaljunk meg hozza magyarul beszelni. Persze o nem mert hozzank szolni, ami nem is csoda mivel mindenki angolul beszel korulte. Amugy sem beszedes, mindig csak azt halljuk tole, hogy "yes".
Egyik nap amikor mentek hazafele, a busznal elkoszontunk tole magyarul. Mondtam neki, hogy majd holnap is talalkozunk es kerdeztem, hogy orul-e neki o meg azt mondta, hogy igen es kozben bologatott. :-))) Annyira edes.