Nem gondoltam, hogy valaha is irni fogok blogot, de most megis megbrobalkozom vele. Ugy alakult itt a taborban, hogy eleg sok idonk van netezni is es meg gepet is kaptunk hozza....
So let` s start it!
Mar hajnalban kelni kellet, mert 7.10-kor indult a gepunk es mar 3 oraval indulas elott kint kellett lenni a repteren. Egesz elozo nap es a repter fele is azon izgultam, hogy remelem mindent bepakoltam. Egy fontos dolgot nagyon sajnalok ami otthon maradt es az a halozsakom, de errol meg kesobb...
A bucsuzkodas nehez volt, mar elore tudtam, hogy sirasba torkollik. Nehez volt ugy elindulni, hogy tesonak otthon kellet maradnia, plane, hogy o aztan tenyleg igazan akarta ezt az utat.
Mar az ut elott tudtam, hogy 4-en leszunk magyarok a taborban. A repteren meg is ismerkedtunk egymassal. Az arany tokeletes 2 lany es 2 fiu, igy egyutt indultunk el a taborunkhoz. A nevek Zsuszi, Levente es Tamas. Nagyon orultem, hogy nem egyedul kell megtennem ezt a hosszu repulo utat. Plane azert, mert a fiuk nagyon felkeszultek voltak a repulessel kapcsolatban. Mar mindent megneztek elore a neten. Egyedul tuti eltevedtem volna a hatalmas Parizsi repteren. Ott egy terminal nagyobb, mint nalunk Ferihegy 2.
3 ora varakozas utan szallt fel Parizsbol a gepunk, amikor mar vegre az uti cel New York volt. A repulo ut nem volt veszes, az ulessel nem volt gondom, igazabol csak nem tudtam lekotni magam. Olyan voltam, mint egy rossz gyerek, aki nem bir magaval, egyedul a ket Jobaratok epizodot tudtam vegig nezni.
Egy nagyon aranyos idos, amerikai hazaspar ult mellettem. A feleseggel beszelgettem is nehany szot, biztatott, hogy biztos jo nyaram lesz. Az o lanya, mint taborozo volt ilyen taborban es azt meselte, hogy soha nem akart onnan haza menni.
Szoval nagy remenyekkel es nagyon faradtan megerkeztunk. Leszellaskor az eso szakadt, ami egy kicsit kiabrandito, viszont szerencsere nem vesztek el a csomagjaink. A repteren egy kedves bacsi (George) vart rank, aki elvitt minket a taborba. 8 ora folyamatos repules utan, meg 1 ora kocsikazas kovetkezett. De tenyleg kedves volt, mert a hosszabb uton vitt el minket a taborba es igy tavolrol megnezhettuk New York City-t, legalabb is a felhokarcolokat.
A taborban mindenki kedvesen fogadott minket. Talakoztunk Carollal a tabor igazgatoval es testverevel Robertaval. Vegre megismertem Kierant is, akivel meg otthonrol leveleztunk. Nem tudom miert, de en azt hittem, hogy o lany, szoval egy kicsit meglepodtem, hogy o fiu. Nem tudom miert gondoltam, hogy biztos lany lesz. Mentsegemre legyen mondva, hogy nev alapjan nem tudhattam. Amugy o del-afrikai, de nem latszik rajta. Nagyon kedves es mindig mosolyog. O hozza fordulhatunk, ha barmi keresunk vagy kerdesunk van. O is itt alszik a taborban es meg rajta kivul 3-an osszesen. Chris es Philippa Angliabol erkeztek, Andy pedig Ausztriabol. Ok counselorok itt a taborban, majd sportot oktatnak a kicsiknek.
10 percben gyorsan megmutattak nekunk a tabort es utan meg volt egy rovid bemutatkozas. Kieran elmondta a szabalyokat aztan el is engedett minket, mert latta, hogy nagyon faradtak vagyunk. Meg gyorsan kipakoltunk es kb. itteni ido szerint 9-kor lefekudtunk aludni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése